Archívum 2016 szeptember

Vintage Liget üzlet készülődés

Amikor Anikó és Dani megkeresett, hogy Barcson szeretnének egy hasonló üzletet, mint a mienk Szigetváron, örömmel mondtam igent a terasz,

és a belső design megtervezésére is.

A külső rész kialakítását már megmutattuk, most a kulisszák mögé „leshettek” be.

A munkák még folyamatban vannak, de pénteken már teljes pompában Ti is megtekinthetitek, hiszen mindenkit várnak sok szeretettel.

                                                 Mint tudjátok, itt régen egy disco volt, így azért ráfért egy kis átalakítás.                                                       

Az egyik falat téglával tüntettük el, de hagytuk szürkén, és ha már unalmas lesz, lefestjük fehérre.

  

Persze egy pultra is szükség van, amit deszkákból kalapáltunk össze és természetesen krémszínűre le is festettük.

 

Csak, hogy ne unatkozzunk közben beszereztük a berendezéshez szükséges bútorokat.

Spaletta, zsalugáterek, régi székek, asztalok, tükrök stb.

 

  

  

Az egyik kedvencem az, amit Dani egyik ismerőse talált a padláson és meg akart szabadulni tőle,

de mi lecsaptunk rá :)

Szívem szerint így hagynám, de picit azért rendbe kellett hozni.

 

A padló krémszínű laminált padló burkolatot kapott, 

 

míg a mennyezetet fehér lambériával fedtük be.

 

  

Már jól haladunk, de persze még sok munka áll előttünk.

Ha szeretnétek azt is megmutatjuk :)

Vintage Liget folytatás :)

Volt még egy polcrendszer, ami túl kopott volt. „Anikó, fesd le gyorsan, mert hamarosan rá kell pakolnom az árvácskákat” – mondtam.

Na de hogyan lehet ennyire sebesen lefesteni valamit? Hát mosogatószivaccsal!

Azt javasoltam, mártsa a szivacsot festékbe, és törölgesse a polcot, mintha csak mosná azt.

Ezáltal nem lesz túl vastag a festék, de nem is lesz túlontúl szabályos.

Polcfestés pipa.

Mivel szabad udvart rendeztünk be, a polcra nem volt érdemes több időt szánni, hiszen úgyis ki van téve az időjárásnak

(persze az üzletberendezést nem ilyen felfogásban csináljuk ).

Amikor a polcok is a helyükre kerültek, jöhetett a virágok rendezése. Mivel kertészetről van szó,

ez kapta a legnagyobb szerepet.

  

Megint mentem egy kört, és észrevettem, hogy Anikóéknak rengeteg zsákvásznuk van.

Nyilván nem arra a célra, amire nekem kellett, de az most mindegy is.

Mire Dani észbekapott, én már be is tekertem velük a cserepes növényeket.

 

Természetesen a zsákvászon asztalterítőnek is jól használható.

 

Hiszem, hogy valami esztétikusan van tálalva, akkor sokkal jobban eladható – nyilván több energiával jár, de megéri. Úgy gondoltam, az árvácska jobban mutat krumplis ládában, és még a környezethez is jobban illik így.

 

Ti pedig, kedves vásárlók, immáron kedvetekre válogathattok a sok szép virág között.

  

Ajánlom, üljetek ki az új teraszra egy kávé mellé egy picit megpihenni- mi is így tettük Anikóval.

Vintage Liget

Anikóék egy nap azzal kerestek meg, hogy tetszik nekik a stílus, amit képviselek, és elvállalnám-e, hogy az ő kerthelyiségüket hasonlóan rendezzem be, mint ahogyan a szigetvári üzletemet?

Látatlanban mondtam igent, de imádom az efféle kihívásokat. Ők egyébként egy kertészetet üzemeltetnek Barcson, ami régen egy disco volt.

Először májusban voltam helyszemlén, ahol az elképzeléseinket is egyeztettük.

Szabad kezet kaptam, amiről azt gondolom, ez az alkotói szabadságom netovábbja. Tudtam, hogy még a rossz idő előtt kell elkezdenem a kinti részt, előzetesen pedig azt kértem, hogy mindent, ami barna, valamint a piros székeket, fessék le krémszínűre.

(ami nem mellesleg Anikó kedvenc színe)

Az udvarban egyébként egy hatalmas gesztenyefa áll középen, ami már önmagában nagyon hangulatossá tesz kint mindent.

Kedden pedig beindult a nagyüzem, elkezdtünk dolgozni.

Mindig a söpréssel kezdek - mindent le kell rombolni ahhoz, hogy valami újat építsünk.

Amiben rögtön biztos voltam, az az, hogy a gerendára kellenek a függönyök.

Még úgyis, ha semmi funkciójuk nincsen, mert a saját teraszomon is bevált dekoráció, és imádom, amikor fújja a szél.

 

 Teljesen egyszerű IKEA-s fehér függönyt tettünk fel. Pipa.

Mindeközben elkezdtük a székek a filagória alá helyezni, de az apró kavicson nem volt jó a komfortérzetem.

Tudtam, hogy ha megyek egy kört, ki fogom találni a megoldást. Danitól, a másik tulajtól közben megkérdeztem, hogy miért van az ülőboxok alatt padozat, amikor amúgy is metlakis?

Erre ő annyit felelt, azért, hogy magasabban üljenek az emberek.

Na, hát erre végképp nem volt semmi szükség, ki is kaptunk onnan mindet.

Az éppen ott ülő embereket leszállítottuk és megkértük, hogy segítsenek - így utólag, vicces, micsoda bőr volt a képünkön :)

  

Máris értelmet nyert a padozat, ami addig nem is látszott a székektől és az asztaloktól.

Ezt is kipipálhattuk, pedig árban még mindig csak a függöny és a festék költségeinél tartunk.

A gond csupán annyi volt, hogy mivel nem méretre szabott volt a fa padló, kisebb volt, mint ami amúgy kellett volna nekünk.

A hiányzó részre így végül talajtakaró réteget tettünk, ami minden kertészetben van, nem mellesleg pedig jól is mutat.

  

Ez volt az első rész, az izgalmak innentől csak még inkább fokozódnak.

Tovább is van, mondjam még? ;)